2024. 5. 5. 18:00 - MISA ANDINA - ANDOK MISE Koncert Hangvilla Veszprém |
2023. 12. 2. 20:00 - Los Gringos együttes 30 éves jubileumi koncert |
2023. 10. 21. 19:00 - MISA ANDINA - ANDOK MISE Művészetek Háza Gödöllő |
2023. 10. 15. 10:00 - MISA ANDINA - ANDOK MISE Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom Budapest Terézváros 2023 |
2023. 4. 29. 15:30 - 16:45 MISA ANDINA - ANDOK MISE Koncert Esztergom Szent Anna tempolm |
Ariel Ramirez: Misa Criolla
Ariel Ramirez 1921-ben született az argentín Santa Fé városában. Behatóan tanulmányozta hazája folklórját; történelmét és fejlődését. 1950-ben Európába jött, hogy a bécsi egyetemen Közép-Európa folklórjával foglalkozzon. Ösztöndíjjal Madridban, a Hispán Kulturális Intézetben is kutatott, elsősorban hazája (nép)zenéjének spanyol elemeit tanulmányozta. A Kreol mise című darabját 1963-64-ben írta, amelynek létrejötte nagyban köszönhető az európai tartózkodása alatti találkozásainak. Az elmúlt közel ötven év során számtalan sikeres és kevésbé sikeres feldolgozást ért meg élő előadások alkalmával, valamint rögzített felvételek formájában egyaránt.
A kompozíciót a dél-amerikai kritika és a közönség egyhangú ovációval fogadta. Ramirez a Kreol Misével bebizonyította, hogy az un. "bennszülött zenei formák" alkalmasak a legbonyolultabb kulturális üzenetek közvetítésére is, valamint hogy a vallásos tartalom és a népszerű, közérthető forma egymástól nem idegen.
Az ALL THE AGES Kamarakórus nem először tűzte műsorára Ariel Ramirez Kreol Mise című művének bemutatását, amelyen ismét nagy szeretettel közreműködtünk. A darabot Pfeiffer Gyula a Magyar Állami Operaház karnagya vezényelte, szólót énekelt Xavier Rivadeneira, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese. A felvétel 2010. október 16-án készült a Zuglói Református Templomban.
2. tétel
A Gloria tulajdonképpen carnavalito; ugyancsak Észak-Argentínára jellemző, de ez kirobbanó (élet)örömöt sugároz, amelyet ez a miserész meg is kíván. A Gloria-t a yaraví recitativo osztja ketté, amely kitűnően áll kontrasztban a carnavalito-val, melynek visszatérése így még sodróbb és elementárisabb hatású.
3. tétel
A chacerera trunca közép-argentín népzene – ez adja a Credo zenei alapszövetét. Megszállott lüktetésű ritmusa hangsúlyozza a hitvallás gondolati ritmusát, valamint a tétel a halál utáni örök életbe vetett hit apoteózisa.
5. tétel
Az Agnus Dei a "pampák stílusát" őrzi (estilo pampeano). Mint a Kyrie-ben, itt is a magány és a végtelen távolság sugárzik a melódiából. Az egyszerű recitativo az emberiség nyilvánvaló és természetes békevágyát fogalmazza meg.