Néhány szó a Los Gringos Együttesről
Zenekarunk andokbeli (ecuadori, perui, bolíviai) népzenét játszik, és olyan magyar tagokból áll, akik sok-sok éve elkötelezett rajongói és művelői ennek a kultúrkörnek. Innen a zenekar neve is, mivel a spanyol gringos jelentése: fehér emberek. Az együttes 9 tagból áll és – hosszabb-rövidebb szünetekkel – ebben a felállásban játszik 1993 óta.
Az együttes céljául tűzte, hogy minél szélesebb körben megismertesse Magyarországon a távoli Andok izgalmas és rejtelmes zenei világát, legszebb dalait, táncait, és a hazai közönség számára kevéssé ismert ősi kultúráját. Törekszünk az Andok hihetetlen változatos zenei kincsét minél tökéletesebben idevarázsolni és a közönséget megismertetni a dalokhoz fűződő hagyományokkal, történetekkel.
A dalokat eredeti kecsua és ajmara indián nyelven, vagy spanyolul énekeljük és akusztikus hangszereken szólaltatjuk meg, amelyeket 1989-es ecuadori és 1995-ös perui gyűjtőútjainkon szereztünk be, illetve magunk készítettünk leírások alapján.
A fúvósok többféle méretű és hangolású zampona-t és paya-t (pánsípok), quena-t, quenacho-t (síp nélküli furulyák), illetve az egészen misztikus hangzású tarka-kat, pinkillo-kat (sípos furulyák) használnak. Ezen hangszerek mérete a néhány centimétertől egészen másfél méterig változik. A húros hangszerek szintén eredetiek. A gitárokon kívül mandolin-t, bandolin-t, tiple-t, többféle méretű charango-t és gitarron-t (akusztikus basszus) alkalmazunk. A ritmus hangszereink a nagydob (bombo), a pergődob, valamint a kecskekörmökből készített chagchas, és számtalan más kiegészítő zörgő-börgő. Az ősi andoki hangszereken kívül időnként az újabb korban meghonosodott európai hangszerek is megszólalnak, úgymint a hegedű, a bőgő vagy a harmonika is.
Mivel a zene elképzelhetetlen tánc nélkül, korábban elhatároztuk, hogy az magyarországi nemzetiségek táncházai mellett megteremtjük az andoki táncházat is. Az 1990-es években működtetett rendszeres klubjainkban azt tapasztaltuk, hogy a magyar közönség nagyon fogékony a tenyeres-talpas bolíviai tinku-ra, az ecuadori sanjuanito-ra, vagy a perui huayno-ra egyaránt.
Az utóbbi években önálló koncertek helyett az argentin zeneszerző Ariel Ramirez Kreol Mise című darabjának különböző kórusokkal történő közös bemutatása mellett a chilei Mauricio Vicencio Andok Mise című szerzeményének színpadra állításán fáradozunk. Örömmel tölt el bennünket e sikeres előadások egyre növekvő száma.